Mit jelent a holisztikus gyógyászat?

Az ember testi-lelki-szellemi egységben létező lény. Mindenki számára megtapasztalható összefüggés van gondolataink, érzelmeink és szervezetünk működése között. A tapasztalatok mélységét a ráirányított figyelem segítségével fokozhatjuk, biztossá tehetjük.
Ezt a testi-lelki-szellemi egységet tekinti kiindulópontnak és biztos alapnak a holisztikus gyógyászat.

Miért nyújt többet a holisztikus szemlélet a klinikai medicina szemléleténél?

A klinikai medicina olyan módszereket fogad el, mely az emberre általában, személyes adottságai nélkül is pozitív hatással vannak. A gyógyszereket illetően például alapfeltétel, hogy hatásuk úgynevezett „kettős vak” kísérlettel legyen alátámasztva. Ez azt jelenti, hogy legalább két emberi vizsgálócsoportot kell létrehozni, amiben a kérdéses szert alkalmazzák.
Bizonyos betegségben szenvedőkön, engedélyezett kísérletet végezve ez azzal jár, hogy az egyik csoport nem gyógyszert, csak a gyógyszerformával megegyező, hatóanyag nélküli tablettát kap. Maguk a kísérletet végző orvosok sem tudják, hogy ki, mit kap, így az ő elvárásaik sem „zavarják” a kísérlet kiértékelését. Az értékelés rendszerint néhány testi tünet folyamatos ellenőrzésének elemzését jelenti. Amennyiben ezen feltételek között statisztikailag értékelhető eredményt találnak, akkor a kísérletező csoport feljogosítva érzi magát, hogy eredményeit közzétegye, és a szert hivatalosan is gyógyszernek minősítsék. Ezzel emberek millióit hozzák olyan helyzetbe, hogy az adott panasz vagy tünet esetén a bevezetett szer szedését szakember fogja számukra ajánlani.

Már maga a módszer is megkérdőjelezi, hogy mennyire sikerül így vizsgálva az ember lényegi emberi vonását megőrizni. Sokkal inkább csak az emberi szervezet anyagi mivoltát lehet így megvizsgálni. A kérdés éppen ezért inkább az, hogy mekkora bukfencet kell vetni ahhoz, hogy bárki azt kijelenthesse, hogy az emberi szervezeten bevált készítmény emberi személynek is adható?
Ezt az „apró” csúsztatást sok tudós elme meg tudja magyarázni. De vajon igazuk lehet egyáltalán?

A holisztikus szemlélet az embert nem bontja részekre, de még azt a kényelmet sem igényli, hogy egyazon embert ugyanolyannak tartson élete minden szakaszában.
A 21. században sokkal fejlettebb vizsgálómódszerek állnak rendelkezésünkre, mintsem két évszázaddal korábban, amikor lerakták a kettős vak kísérletek elméleti alapjait.
Megbecsülve múltunk vívmányait akkor maradhatunk méltók elődeink újító törekvéseihez, ha mi is merünk újítani.
A kvantumfizika, a matematika és a kibernetika olyan lényegi tudás-, és szemléletváltozáson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, hogy kellő támaszt tudnak nyújtani az emberi személy holisztikus szemléletben történő vizsgálatához, és új statisztikai módszerekkel történő elemzéséhez.
Mindez természetesen paradigmaváltást jelent az orvostudományban is, ami sok korábbi reflexesen rögzült gondolatunk és reakciónk folyamatos felülvizsgálatát igényli.

Az anyag energiákkal való mozgatása ma már nem képzelődés, láthatóvá tudjuk tenni, ahogy gondolatainkkal, érzelmeinkkel bioenergiánk spektruma megváltozik, és megváltoztatja sejtjeink, szerveink működését és kölcsönhatását.
Amit korábban - ha már kellő gyakorlattal és kitartó figyelemmel rendelkeztünk - tudtunk, azt mára mérhetővé tettük!